Állásfoglalás

1989 rendszerváltásnak ígérkezett a hazai tudományos életben is. Ekkor ítélték oda elõször a Pro Scientia Aranyérmeket azoknak a fiatal kutatóknak, akik az egyetemi éveik során kiemelkedõ tudományos teljesítményt nyújtottak. Azóta is minden második évben 45-50 tehetség részesül a kitüntetésben.

Hír időpontja

2012. március 29. csütörtök, 18:25

Mi, a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának tagjai hisszük, hogy ez az érem több egy elismerésnél. Az egyetemi tudományos diákkörök résztvevõit arra ösztönzi, hogy becsületes munkával tegyék le az alapjait egy – akár élethosszig is tartó – kutatói pályának. A Pro Scientia Aranyérmesek közül persze nem mindenki folytatja egyetemeken, kutatóintézetekben munkáját. Abban ugyanakkor egyetértünk, hogy egy tudományos fokozat értéket képvisel, a doktori cím pedig jelzi, a viselõje megfelel a tudományos élet elvárásainak. 

Egy publikáció esetében idõvel a tudomány fejlõdésében fontos szerepet játszó gondolatok és eredmények elterjednek és megbecsülést hoznak szerzõjüknek, minden más pedig idejétmúlt és felesleges alkotásként vész ki a köztudatból. Egy valós alapot nélkülözõ tudományos fokozat azonban elértéktelenítheti a valós alappal szerzett tudományos fokozatokat is, és így megalázó és hátrányos lehet azokra nézve, akik jelentõs munkát befektetve önálló, eredeti és a tudományos fejlõdést elõmozdító alkotásként hozták létre disszertációjukat. 

Ha azonban 1989 valóban rendszerváltást hozott a tudományos életben is, akkor Magyarországra többé nem lehet azt mondani, hogy következmények nélküli ország. 

Budapest, 2012. március 29. A PSAT Ügyvivõ Testülete